2016. január 2.

Egy új idő hajnalán

Már az elmúlt idők minden egyes évében is ritka csillagkonstellációkat figyelhettünk meg az égen. Így úgy tűnik, hogy újra és újra felszólítanak minket, hogy kezdjük el végre a változást. Tehát ez az újév is egy olyan időszak lehet, amelyben komoly kihívásokkal és gyökeres változásokkal állhatunk szembe, és valószínűleg sok új helyzetet kell majd megoldjunk. De mit is akarnak mondani nekünk ezek a bolygók, amelyek energiái a változást és az átalakulást teszik lehetővé? Talán azt, hogy valóban eljött már az idő, a megkérgesedett formák, a hatalmi uralmak és a végtelen önzés diktatúrájának a felszámolására. Ugyan a nagy változások éveit ismerjük már a régi kultúrák mitologikus hagyományaiból is, melyek hírt adtak, a globális katasztrófák nagy ciklusairól, de ideje lenne, hogy az emberiség a „változások” ciklusait ne katasztrófaként értelmezze, hanem meglássa bennük a kollektív változások fontos időszakait. Mert nem a világ akar véget érni, hanem egy bizonyos világszemlélet megváltozni. Így amit ma megélünk, egy új nagy ciklus, és az azzal járó tudatváltozás kezdete, ami az élet új értelmezését fogja eredményezni. De a változások útja, sohasem könnyű, és ezért olyan bolygók is kísérnek minket, amelyek a jövőbe és az élet csodájába vetett hitünket és bizalmunkat erősítik. Ezek a csillagok szinte mágikus erővel bírnak, és segítik a készséget mások gondjainak a megértéséhez. Napjainkban a világot olyan energiák is érintik, amelyek magukban hordozzák a végtelen együttérzés képességét, hogy olyan törvények is születhessenek, amelyek minden embert védenek és segítenek, de különösen a szükséget szenvedők életét.

Egy új idő kezdetét éljük, és egyre több ember ismeri fel magában az élete kettőségét, és keresi a szeretet harmóniáját. Ezzel válaszolunk a lelkünk egyre hallhatóbb hangjára, hogy mi nemcsak anyagból, hanem: „anyagból és szellemből” vagyunk. Ezt ugyan már minden idők misztikusa is tudta, de a ma tudománya is kezdi már felismerni, hogy nemcsak földi emberek vagyunk, hanem mint lélek, egy isteni fény is él bennünk! A kettőségünk felismerése az, ami elindítja az önmagunkra való visszaemlékezés folyamatát, amely lehetővé teszi, és az alapját képezi mindannak, amit még tenni szeretnénk és amivé válni akarunk. Egy impulzus ébred fel napjainkban a lényünk mélyén, amely csak arra várt, hogy felismerjük. Ettől kezdve már nem tartjuk magunkat kizárólag Egónak, amelyet újra és újra javítani, és változtatni kell, hanem felismerjük az örök létezésünk mélyebb igazságait, és megértjük, hogy ugyan emberek vagyunk, de egy isteni láng lobog bennünk. Tehát lényünk mindkét oldalának meg kell adnunk az azt megillető elismerést, hisz különben sohasem fogjuk teljesnek érezni magunkat.

Egy új idő hajnalát éljük, és eljutottunk ahhoz a következtetéshez, hogy a lelkünket már nem elégíti ki, ha csak kizárólag a mindennapunk problémáival foglalkozunk. Ezzel viszont együtt jár az a nagy kísértés, hogy akkor szeretnénk mindjárt csak „spirituális” lenni, és egyszerűen, minden problémán felülemelkedni. De ez így nem működik, mert nem tudjuk felemelni és átnemesíteni azt, amit még nem dolgoztunk fel, amit még nem tettünk a személyes életünk részévé. Ehhez viszont elsőnek el kell engednünk azt az elképzelést, hogy az isteni erő és szeretet csak valahol messze fent lakozik, és az istenség egy tőlünk elhatárolt, és felettünk ítélkező lény. Az életben mindenütt és mindenkiben jelen levő szeretetet csak akkor fogjuk tudni megérteni, ha búcsút mondunk a „csak a magasságban élő Isten” gondolatának. Hisz az elképzelés, hogy az örökéletű isteni szikra nem bennünk van, hanem csak messze fölöttünk, tehetetlenné tesz minket, és megfoszt attól, hogy mint a fény gyermekei és jogos örökösei, egyre tudatosabb segítői lehessünk az életnek.

De ha felismerjük, hogy az isteni szeretet bennünk lakozik, az lesz a legfontosabb forrásunk is, melyből merítve, erőnk lesz az élet útjait járni. Viszont ahhoz, hogy valóban szabaddá váljunk, a tudatalattinknak is a tudatára kell ébrednünk, a már sok megélt tapasztalatra, hisz mindegyikre szükségünk volt ahhoz, hogy elérjük a fejlődésünknek ezt a pontját, amikor már egy magasabb tudaton keresztül tudjuk az életet megérteni. Fordulóponthoz értünk, és a felismeréseink az önmagunkra való „visszaemlékezéshez” vezetnek, és megértjük azt, ami valójában vagyunk. És egyre tudatosabban ébred fel bennünk a rendíthetetlen bizalom, a szívünk mélyén érezzük a fényteli égi hazánkat, a ragyogó örökéletű lelkünket és a földi útjaink fontosságát.

Eva Gostoni

  • spirituális tanító és írónő gondolatai a fejlődés mindennapjainak lépéseiről, a múltban gyökerező személyiségünkről, a lélek egyre tudatosabb részvételéről az életben.

IMPRESSZUM

Copyright © Eva Gostoni · HUM-Verlag · Steinstrasse 56 · CH-5406 Rütihof-Baden. Amennyiben más megjegyzés nincs megadva, ennek a honlapnak minden tartalma Eva Gostoni tulajdonát alkotja.

FELTÉTELEK

A szövegek, képek és grafikák a szerzői jog hatálya alá esnek. Minden jogot fenntartunk. Nem vállalunk felelősséget olyan idegen oldalak tartalmáért, amelyek ezen az oldalon keresztül kerülnek letöltésre.

KÖZÖSSÉG

 

Copyrights © 2015 Eva Gostoni | Minden jog fenntartva | W3layouts