2019. február 1.
Egy még alakulóban lévő Földön élünk, egy végtelen univerzumban
Ami körülvesz minket, az egy még alakulóban lévő világ, ami a maga csiszolatlanságában évmilliók óta pezseg, állandóan változtatva külsejét. De vajon a mi esetünkben ez másképp van? Hány és hány életen, hány és hány elképzeléssel próbáltunk már mi is a fejlődés alkotó részévé válni? Hányszor éltük már meg az átalakulás folyamatait és a győzelmet éppúgy, ahogy a vereség fájdalmát is? Isteni láng ég bennünk, ám a fizikai testünk ugyanazokból az elemekből áll, mint a Földünk. Finom anyagú síkjaink is a Föld finom anyagú síkjaival állnak kapcsolatban. Csoda-e hát, ha az átalakulás idején, mikor felhangzik egy új korszakos lépés megtételére hívó gongszó, minden sík és minden elem – akár bennünk, akár a külső világban – mozgásba lendül?
Az ember és a Föld közötti szoros összetartozás sosem volt még ilyen erősen érezhető, mint most. Mintha az anyag tenné láthatóvá és tudatossá számunkra, hogy mi az, ami minket belülről marcangol, mi az, ami minket belül boldogtalanná tesz. Mert nemcsak a külső vizeket szennyezzük, nemcsak a levegővel és a földdel bánunk meggondolatlanul, de sem a Föld testét, sem a saját testünket nem becsüljük. A mostani időszak tanít minket és lehetőséget ad arra, hogy újra megértsük a világot és önmagunkat. Az ég és a föld segít végre felismerni, hogy a világ szívverése csupán annak a visszhangja, ami a saját szívünkben dobog. A fejlődés húzóereje, a minket érintő energiák - mint hatalmas hullámok - visznek minket magukkal, így éljük meg hol az emberi lét mélységeit, hol annak magasságait. Ezek azok az idők, amikor mind a gondolataink, mind az érzéseink és az igazságaink teljesen megváltoznak. Így válunk mi is egyre inkább részeivé a sors átalakító hullámainak. Hiszen a fizikai testünk fogékony és változó, a láthatatlan burkaink áteresztőek, így az állandó kölcsönhatás révén szoros kapcsolatban állunk a világgal. A saját mágneses mezőnk kommunikál a minket körülvevő mezőkkel. Állandó kölcsönhatásban állunk az emberekkel, az állatokkal, a növényekkel, sőt még a régi tárgyakkal is. Függetlenül a vágyainktól és akaratunktól, függetlenül a tudatos gondolatainktól és tetteinktől a legkülönbözőbb síkokon érintkezünk a minket körülvevő világgal. Ennek köszönhetően bizonyos emberekkel, bizonyos helyeken és vidékeken boldogok vagyunk, és jól érezzük magunkat, míg más találkozások esetén inkább a sötétséget és a nehézségeket tapasztaljuk meg. Nem vagyunk körülhatárolt lények, az energiáink egy nagy egészhez kapcsolódnak. De a mi sugaraink is megérintik a világot. Mind a minket körülvevő aura, mind a gondolataink, mind az érzelmi testünk energiái a kiterjesztett Énünk területeinek részeit képezik. Ezeken keresztül sugárzunk, anélkül hogy észrevennénk. Így saját elektromágneses mezőinkkel mi is megérintjük a világot, éppúgy, ahogy a világ is visszasugároz ránk. Az elektromágneses, geomágneses és szellemi sugárzás állandó kölcsönhatást hoz létre az élet különböző síkjai között, ami lehetővé teszi a kommunikációt az ember és a kozmosz között is. Így azokban az időkben, amikor a világ ismét „fordul egyet“, mi is érezzük, hogy az elkövetkező években még sok bátorító impulzus fog minket érni. Változások, melyek jelentőségét csak később ismerjük majd fel. Az elkövetkező időkben az élet mindannyiunktól több intuíciót és ösztönösséget fog követelni, ahogy nagyobb nyitottságot is az új iránt. Időnként bátorságra is szükségünk lesz, ha a belső útmutatást és támogatást követjük. Mert az előttünk álló időszak, a még ismeretlen jövőnk, éppolyan ciklikus lesz, mint a természet eseményei. Úgy tűnik tehát, hogy az elkövetkező évek csillagképe véglegesen átformálja és megváltoztatja majd az életünket. Az események és döntéseink hatásai pedig nem csak a jelenre lesznek hatással. A változások ideje felismeréseket is hoz magával, és támogatja a fejlődést. Lehetővé teszi, hogy megváltozzon a jelenlegi nézőpontunk, és kiterjeszti a láthatárunkat a szellemi síkra is. Kifejleszti bennünk a világ, az emberek és az élet megértését, és segít elérni a tudatosság egy új szintjét.
Mi lehetne spirituálisabb, mint egy átalakulást céltudatosan elérni?
Eva Gostoni
- spirituális tanító és írónő gondolatai a fejlődés mindennapjainak lépéseiről, a múltban gyökerező személyiségünkről, a lélek egyre tudatosabb részvételéről az életben.
